Nagyok a bajok

 Sok baj lett, komoly gond adódott sokak pszichikai mikéntjével...

Van folytatás!

 Van folytatás!

21. Alapfogalmakról a folyamatok és adatok megértéséhez – Bevezető gondolatok a joghoz. A jogról, tematikusan – Jogi, krimknalisztikai közjáték…

21. Alapfogalmakról a folyamatok és adatok megértéséhez – Bevezető gondolatok a joghoz. A jogról, tematikusan – Jogi, krimknalisztikai közjáték…


Hogy is van??? Úgy, hogy mindenkinek van magánélete is… Van a tolvajnak, rendfenntartónak, bírónak, végrehajtónak, orvosnak, akadémikusnak, iskolásnak, főiskolásnak, munkásnak, egyetemistának… Jó esetben a magánélete nagy részét egyikük sem alvással, szerelmi játékokkal, és egyéb, haszontalannak tartható dolgokkal („ülök az ágyon és nem teszek semmit” szindróma) tölti, hanem olykor használja az agytekervényeit, és természetesen képzi magát. Hiszen aki már képtelen tanulni bármit is, az kb. három nap után sajnálatos módon az exitált feliratot kapja diagnózisként. Ez talán az élet rendje is, részben. Nem kell mondani, hogy az aki jogot, biológiát, orvostant tanul, némiképp másként is fog gondolkodni, s ha még filozófiát is, akkor képes kicsit másba is belelátni.. Ki hogy dönt, az iskolával nem fejeződik be a tanulás…

S az iskola sem arra való, hogy mindent megtanítson, vagy mindenre kiképezzen egy embert… S legkevésbé arra, hogy egy ember mindent csak ott sajátíthasson el. Gondolom, sokan értik miről írok.


Mint minden kutató, az eltűnt anyagaim mellé szerettem volna a kollegák tárlatvezetését hallani ma én is. Felül írta a sors, a géphibák után fizikailag is akadályozva a célt.. S el is gondolkodtatott. Túl sok anyagom találtam meg az akadémiai és kormánygárda anyagában, más egyetemi végzettek anyagaiban a nevem nélkül. Az egy dolog, hogy bosszantja az embert, de ha még ilyen előadásba botlik utána, a legnagyobb konfrontálási szintek mellett is egekbe szökik a vérnyomása, és H. Tóth Tibor kecskemét környéki káromkodás gyűjteményét (amit 20 év alatt sem volt hajlandó a neki történt dedikálás ellenére,) is kevésnek fogja tartani a szakkifejezései fejlesztésére és az érzelemnyilvánítás megfelelő fokához, ügyvédi irodákban és orvosokkal együtt dolgozván sem sajátítva el speciális informális kommunkációjukat, és maradva a szépkiejtés, szépbeszéd mellett… Hogy valóban finoman és kimérten fejezzem ki magamat. Aztán, gondoljon a karakterek mögé mindenki a maga elgondolásai szerint bármit… Az informatikai rendszerek még azt is tiltják, ami történelmi, tudományos, orvosilag, történelmileg előírt.. A többi programozási hibáról inkább nem beszélek..

Lényeg az, hogy fizikailag fáradtan nem volt kedvem a hibás programokhoz ülni, és 5 percenként küldeni 11 év után is ingyen a fejlesztői visszajelzést.. Nyomozás persze se szitokra, se kérésre nincs .. se itt, se ott.. évtizedek óta..S így röhög is, meg szenved is a világ.. Ki hogy idomul..

Írhatjuk Isten rabjai helyett a rímmegfelelőt…

Lényeg az, hogy se franciául, se németül, se oroszul, spanyolul, arabul, kínaiul, olaszul, eszperantóul, .. nem volt kedvem nézni semmit, zenét akartam a mobilon keresni. Hogy utána folytassam a jogi blogot. Pech, de inkább ajánlat jött fel.. Gondoltam, belenézek.. Volt orvoskollega rektor,… és a két perc után továbblépett egy automatikus lejátszási lista.. Az alábbi két videót meg is néztem.. Nem is rossz, valaki beszállt a hibái után segíteni nekem?? Csak az első pillanatokban gondoltam ezt. Amellett, hogy logikus… Még mindig 30 éves lemaradást érzek mögötte, és látok.. Nem ezt bizonyítja a milliónyi hiba 2006 óta, amit országosan csináltak… eh...Egye fene, nem taglalom…. De aludni sem lesz jó rá.. Kicsit van benne nagyzoló, pofátlan rész is a részéről, de ezt én kb. 30 évvel ezelőtt tanultam és csináltam meg külföldön.. És azóta sem segítettek, csak mindent máséba pakoltak.. Akkor most hogy is állunk?? A nulla alatt… Gonosz leszek.. Most rágódjon bíró, tolvaj, tanár is a csontokon.. Ne csak az érdeklődő.. Gumicsontok vannak.. Cogito ergo sum.. Sero venientibus ossa,… avagy fossa???


https://youtu.be/OBix697viyw

https://www.youtube.com/watch?v=yBC4Ght7nNk


Még nem bizonyítottak semmit, egyetlen dolgot nem nyomoztak jól, és nem tettek jól 11 év alatt!!!

Addig is rágódjon még a római jogon kicsit, hova rakta a római jog dolgozataimat, és többi eltűnt dolgaimat??!!! Mindent máséba???!!

Még nem bizonyítottak semmit, egyetlen dolgot nem nyomoztak jól, és nem tettek jól 11 év alatt!!! Addig is rágódjon még a római jogon kicsit, hova rakta a római jog dolgozataimat!!! És a többit, a zseni rendőrével együttesen????? Vannak ellenségei?? Nekem még a büntetettek és betegek is csak segítettek! Ellensége csak annak lehet, aki önmaga is ellenséges és képtelen megbocsátani és szeretni, segíteni!

18. Részösszefoglaló

18. Részösszefoglaló

A terjedelem miatt..
Pécsi Varga Éva Seuso First blog 1 rész
February 2021
DOI: 10.13140/RG.2.2.11836.77445
LicenseCC BY-NC-ND 4.0
Project: Régész a pácban/ Archaeologist in the Lurch
Description
Nyersváltozat a blogokhoz. Két helyen, a Facebook oldalán és a Bloggeren nyilvános. A nem nyilvános részei is kiadásra fognak kerülni. Köszönöm a fenyegetést, nem hat rám.. A végzettségeim miatt a hibázóknak is csak én fogok tudni segíteni, más nem fog érteni az állapotukhoz és az utána történtekhez, az egész világon. Rossz hírem van a hekkereknek és visszaélő orvosoknak, bíróknak, régészeknek és egyebeknek, mindenem kódolva volt, csak zavart fognak okozni a világban. Jobb lenne hagyni a valóságot érvényre jutni. A vírust megtaláltam, és képzetlenségei miatt hálózattal sem fog érteni semmit, akármennyi pénze van, mindenben hibázni fog, hibákat fog generálni. Ahhoz, hogy azt a szintet elvégezze, más embernek kell lennie, a pénz nem elég.Jó lenne a dolgaimat visszarakni a helyére, szerte a világban. Köszönettel:

(1) (PDF) Pécsi Varga Éva Seuso First blog 1 rész (researchgate.net)

Lövey-/Pécsi- Varga Éva: In memoriam… Prof. Dr. Váralljai Csocsán Jenő ( 1931. április 07. - 2021. február 12.)

Lövey-/Pécsi- Varga Éva:
In memoriam…
Prof. Dr. Váralljai Csocsán Jenő 
( 1931. április 07. - 2021. február 12.)

CC BY-NC-ND 4.0

„Prof. dr. váralljai Csocsán Jenő egyetemi tanár, görögkatolikus pap, 

a Queen Elisabeth House tagja, aki 1969-től, 25 éven keresztül 

az Oxfordi Egyetem tanára volt, 2021. február 12-én elhunyt. 

REQUIESCAT IN PACE ! ”

Láttam meg a hírt, néhány órája, a professzor közösségi oldalán… Geher Ferenc rakta fel ezzel a csodás képpel…Mégis.. szomorúság.. Bárhol, bármi történt...
Hiába vártam levelet, választ hetek óta levelemre.. Hiányolni kezdtem volt professzoromat.. A hír szíven ütött..

Lövey Varga Éva
Csillagszórás
In memoriam

(Prof. Dr. Váralljai Csocsán Jenő emlékére)

Csupa szív – szeretet
Ontotta tudását felénk…
Csekély a szó, mi megered,
Átlátszó maradt a remény…
Nálunk jár ma is: szerény…

Jóságos arca biztatott minket,
Elegánsan vonult a folyosón,
Némi mosollyal iktatott
Ősi múlt szorult belénk a tornyokon…

Eme titkokat fejteni végleg,
Menni a megkezdett úton,
Lassan lépdelni előre,
Énekelni és nevetni: tudom…
Későre jár már azóta óránk,
Éppen már hajnalodik…
Régen üzent ő a lelkével:
Elérni biztos partokig…

Szeged, 2021. 02. 14.

Életrajzi kivonat néhány publikációval

Váralljai Csocsán Jenő Budapesten 1931. ápr.7-én született.

Édesanyja Goszleth Katalin, édesapja dr. Váralljai Csocsány(?) László ügyvéd.
1941-48 között a ciszterciták budai Szent Imre Gimnáziumában végezte tanulmányait 7 évig, s ennek államosítása után 1949-ben a Lónyai-utcai Református Gimnáziumban érettségizett.
1958-ban írta doktori értekezését az akkori Hittudományi karon „Az igazságos jövedelemelosztásról” címmel, Kecskés Pál és Zemplén György professzoroknál.
(Értékelméletet dolgozott ki, valamint a közjó szerkezetét és dinamizmusát vizsgálta.)
1959-ben, Magyarországon először vizsgálta régi anyakönyvekből a magyar demográfiai adatokat, Sződ anyakönyveiből Sződ, Vácrátót és Csomád népmozgalmát mutatta be a XVIII században - ezt a tanulmányát a Központi Staisztikai Hivatal adta ki.
1959-61 között a Központi Statisztikai Hivatalban és különböző, levéltárakban történeti statisztikai kutatásokat végzett, majd 1961-63-ban az Országos Kardiológiai Intézet statisztikusa volt.
1963-64-ben klasszikus görög és bizánci művészeti emlékeket tanulmányozott Görögországban.
1964-1966 között közgazdaságtant és szociológiát hallgatott a római Gregorian Egyetem Társadalomtudományi Karán, ahol 1966-ban postdoktorális licenciát nyert.
1966. június 29-én a hajdudorogi egyházmegye görög katolikus áldozárává szentelték a palermói Santa Maria del Ammiraglio székesegyházban.
1990. szeptember 16-án a cunaulti apátságban V. Maximos antióchiai pátriárkával konccelebrált.
1998-ban görögkatolikus liturgiát komponáltatott Fekete Kiss Sándorral; majd később 2010-ben újabb görögkatolikus, ősi magyar - pentaton dallamokra épülő liturgiát komponáltatott Vígh Kristóf zeneszerzővel, aki a professzor úr fölkérésére Magyar Virrasztást is komponált, ennek ősbemutatójára 2012. október 13-án került sor a Budapesti Egyetemi Templomban.
Váralljai Csocsány Jenő, 1944 után, először tarthatott magyar görögkatolkus liturgiát Gyimesbükkön, majd Gyimesfelsőlokon 2012-ben.
1966-os év különösen fontos életműve szempontjából: Colin Clark professzor ebben az évben meghívta az oxfordi egyetemre, hogy közgazdaságtani és demográfiai kutatásokat folytasson.
1969-től az oxfordi egyetemen demográfiát adott elő 1994-ig, tehát 25 évig. A Queen Elisabeth House tagja lett, így előadott az Oxford University Foreign Services Course-on is. Részt vett az Oxford University Strategic Studies Group munkájában, s annak elnöke lett 1973-74-ben.
1972-ben Amerikában vizsgálta az odavándorolt magyarság helyzetét és Mindszenty bíboros támogatásával igyekezett a Vatikánt rávenni, hogy a mintegy 30 magyar görögkatolikus egyházközségből szervezzenek egyházmegyét.
1975. november 30-án az Árpád Akadémia rendes tagjává választották, és 1976. ápr. 26-án gr. Wass Albert meghívta az Erdélyi Világszövetség elnöki tanácsába.
Váralljai Csocsány Jenő professzort 1994-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hazahívta, hogy szervezze meg a szociológia tanszéket Piliscsabán. 1996-ban nyerte el a Pázmány Egyetem Társadalomtudományi Intézetének az akkreditációját.
Kultúrtörténeti, művészettörténeti munkásság
Alapja a klasszikus görög és bizánci művészeti emlékek 1963-64. évi görögországi tanulmányozása volt Itáliában, melyet1964-66 között, különösen a renaissance műemlékek tanulmányozásával folytathatta Rómában, Firenzében és Velencében.
Oxfordban kezdte meg a magyar monarchia és az európai renaissance témában a kutatásait a művészettörténeti tanszék vezetője Prof. Francis Haskell és Christopher Lloyd segítségével, aki később a királyné képeinek az őre lett
1988. július 29-én a Szent Lázár lovagrend jogi lovagja és rangidős káplánja lett. 1990. szept. 9-én a Vitézi Rend Jubileumi érdemkeresztjével tüntették ki. 2002. november 22-én a Szent Lázár Lovagrend lelki nagyperjele lett, 2004. szeptember 25-én a Szent Lázár Lovagrend Egyházi Nagykeresztjével tüntették ki. 

Róla szóló Szakirodalom (Kivonat)

Józsa Judit, Váralljai Csocsány Jenő (gyulafalvi és váralljai Csocsán Jenő) prof Dr
http://jozsajudit.hu/szoveg/VaralljaiCsJ_cv.pdf
Veress Kata: Interjú Váralljai Csocsán Jenővel. Demográfiai múlt és jövő
Élet és tudomány, 2018. (73. évf.) 15. sz 460-461. old.
Teljes szöveg (1946-1972, 2013-2015, nem minden év): Elektronikus Periodika Archívum 

Munkássága (kivonat)

Gesta Hungarorum I. 179-181. Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör luganói konferencia, 1982
The Turin Shroud and Hungary, Ungarnjahrbuch, München, 1987.
„A magyar monarchia és az európai renaissance” 2005 = Prof. Prokopp Mária, Rivista di Studi Ungheresi 537-542. o. és Ungarnjahrbuch 2008 537-542. oldalán; Bernard Le Calloch pedig az Etudes FinnoOugriennes 2007, 38. szám 250-253. o.
„A Magyar Szent Korona eredete” 2011
Három Pest vármegyei falú népesedése a XVIII. század második felében (Történeti Statisztikai Közlemények, 1959, 1-2, 58-107. o.);
Negative Income Taxation in the United Kingdom (Oxford 1968, 67. o.);
La population de la Hongrie au XXe (ventien) siècle (Paris 1977, 242 o
Gyermekszám-növekedési valószínűségek Kelet-középeurópában és Délkelet-Europában (Demográfia XXXVI, 1993 2-3. 238-276. )
Gyermekszám-növekedési valószínűségek 1989 előtt és után (Demográfia XLIII, 2000, 2- 3, 279-304. o)
Theory of Value and Money based on Thomas Aquinas (Verbum VII. 2005/1, 1-25. o.)
2011-ben fejezte be „A Magyar Szent Korona eredete” című értekezését.
Just Income Distribution. In: Folia Theologica 11. (2000) 111-139. oldal.
Negative Income Taxation in the United Kingdom, Oxford 1968, 67 oldal.
„La teleologie sociale” In: Ethics and politics, Robert Schuman Institut, 1997, 71-72.o.
Theory of Value and Money Based on Thomas Aquinas. In: Verbum VII. 2005/1, 1-25. oldal.
Erdély népessége. Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája (1910-1990) Budapest 1994, 88-93. oldal.
Magyarország romlása a demográfiai mutatók tükrében. In: Magyar napló, 1996 (VIII.évfolyam), 11. szám, november 29-37. oldal.
Gyermekszámnövekedési valószínűségek Kelet-Közép-Európában és Délkelet-Európában. In: Demográfia XXXVI, 1993 2-3, 238-275. oldal.
Gyermekszámnövekedési valószínűségek 1989 előtt és után. In: Demográfia XLIII, 2000, 2-3, 279-304. oldal.
TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK The Turin Shroud and Hungary. In: Ungarnjahrbuch 15, 1987, 1-49.oldal.
The Hungarian Monarchy and the European renaissance Leonardo da Vinci és a magyar királyi udvar In: Messik Miklós [szerk.]: Mit adott a magyar renaissance a világnak, Budapest 2008, 141-165. oldal.
Aspetti sconosciuti di Ajtósi Albrecht Dürer. In: Dürer a Venezia, Prove d’artisti, Velence, Academia di Belle Arti, 2010, 9-40. oldal.
Giorgone and the Royal Court of Buda. In: Rivista di studi Ungheresi, Roma, Sapienza, V 2006, 77-96. oldal.
Három Pest vármegyei falu népesedése a XVIII. század második felében. In: Történeti Statisztikai Közlemények, 1959, 1-2, 58-107. oldal.
La population de trois villages hongrois Sződ, Rátót et Csomád az XIIIe siècle. In: Annales de Démographie Historique, 1970, 373-379. oldal.
A gyulafalvi és váralljai Csocsán család története. In: Nobilitas 2008, 90-142. oldal.
Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSEVáralljai Csocsán Jenő: Erdély népessége
Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994) | Könyvtár | Hungaricana 

Váralljai Csocsán Jenő válogatott tanulmányai
https://mek.oszk.hu/12600/12605
Váralljai Csocsán Jenő, ’Lehel kürtje’ jelentősége
Acta Historica Hungarica Turiciensia - 31. évf. 5. sz. (2016.) (oszk.hu)
Csocsán Jenő,
Három Pest megyei falu népesedése a XVIII. század második felében : Sződ, Vácrátót, Csomád
Történeti statisztikai közlemények, 1959. (3. évf.) 1-2. sz. 58-107. old.
Váralljai Csocsán Jenő, A nagyszentmiklósi kincs eredeteTeljes szöveg (PDF)
Acta Historica Hungarica Turiciensia, 2016. (31. évf.) 5. sz. 1191-1270. old.
Teljes szöveg: Elektronikus Periodika Archívum
’Lehel kürtje’ jelentőségeTeljes szöveg (PDF)
Acta Historica Hungarica Turiciensia, 2016. (31. évf.) 5. sz. 1271-1348. old.
Teljes szöveg: Elektronikus Periodika Archívum
Gróf Klebelsberg Kunó művészetpolitikája()
Acta Historica Hungarica Turiciensia, 2011. (26. évf.) 1. sz.
Teljes szöveg: Elektronikus Periodika Archívum
Gróf Klebelsberg Kunó kultúrpolitikájaTeljes szöveg (PDF)
Acta Historica Hungarica Turiciensia, 2011. (26. évf.) 1. sz. 79-127. old.
Teljes szöveg: Elektronikus Periodika Archívum
Kiss Irén -Váralljai Csocsán Jenő,
A torinói lepel és Magyarország
Kapu, 2008. (21. évf.) 6-7. sz. 39-40. old.
Teljes szöveg: kapu.biz/media/online
Gyermekszámnövekedési valószínűségek 1989 előtt és után
Demográfia, 2000. (43. évf.) 2-3. sz. 279-304. old.
Teljes szöveg: http://www.demografia.hu/.../ind.../demografia/issue/archive
Magyarország romlása a demográfiai mutatók tükrében
Magyar napló, 1996. (8. évf.) 11. sz. 29-37. old.
Teljes szöveg: Elektronikus Periodika Archivum
Gyermekszámnövekedési valószínűségek Kelet-Közép-Európában és Délkelet-Európában
Demográfia, 1993. (36. évf.) 2-3. sz. 238-278. old.
Teljes szöveg: http://www.demografia.hu/.../ind.../demografia/issue/archive
Váralljai Csocsány Jenő: A magyar monarchia és az európai reneszánsz Kráter Egyesület Kiadó, 2005.
Leonardo da Vinci and the Royal Court of Buda
Rivista di Studi Ungheresi , 2018
https://www.academia.edu/.../Leonardo_da_Vinci_and_the...
Abstract of Leonardo da Vinci and the Royal Court of Buda
https://www.academia.edu/.../Abstract_of_Leonardo_da...
A nepesseg utanpotlasa
https://www.academia.edu/36961432/A_nepesseg_utanpotlasa
'Lehel kürtje' jelentősége https://www.academia.edu/.../Lehel_k%C3%BCrtje_jelent%C5...
A nagyszentmiklósi kincs eredete https://independent.academia.edu/Jen%C5%91V%C3...
JANUS PANNONIUS ÉS MANTEGNA https://www.academia.edu/.../JANUS_PANNONIUS_%C3%89S...
Szent László király árpád-kori ábrázolásai
https://www.academia.edu/.../Szent_L%C3%A1szl%C3%B3_kir...
Selected Studies of Eugene Csocsán de Várallja
https://www.academia.edu/.../Selected_Studies_of_Eugene... 

Videók

Lehel kürtje - Prof. Dr. Váralljai Csocsán Jenő - CMM Tv
https://youtu.be/atPE86eItg0
MIXVK - Dr. Váralljai Csocsán Jenő, Klebelsberg Kuno - Mit kell tennünk ... ? - YouTube
https://youtu.be/AWOhAF6AKHY
ZMTE 31.Magyar Őstörténeti Találkozója. A korai magyar történelem(1). 2019. április 27 Délelött.
ZMTE 31.Magyar Őstörténeti Találkozója. A korai magyar történelem(1). 2019. április 27 Délelött. - YouTube
Zürichi MagyarTörténelmi Emlékkonferencia1. rész, Budapest 1 12 2018
Zürichi MagyarTörténelmi Emlékkonferencia1. rész, Budapest 1 12 2018 - YouTube
Előadások:
Váralljai Csocsán Jenő
2017-11-21 18:00 - Bp. V.
A KÉSZ Budapest belvárosi csoportja felkérésére tart előadást Váralljai Csocsán Jenő szociológus, művészettörténész, görögkatolikus pap, az Oxfordi Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára A turini lepel és az edesszai mandylion címmel november 21-én, kedden 18 órakor a Szent Kinga Közösségi Otthonban (Budapest V., Egyetem tér 5. I. em. 5., a lift mellett balra, a kapunál 11-es kapucsengő).
Budapest Belváros | keesz.hu

16. Alapfogalmakról a folyamatok és adatok megértéséhez – Bevezető gondolatok a joghoz. A jogról, tematikusan 10. Örökségvédelmi törvény

16. Alapfogalmakról a folyamatok és adatok megértéséhez – Bevezető gondolatok a joghoz. A jogról, tematikusan 10. Örökségvédelmi törvény 

Szeged, 2021-02-11 22:24:49

Sok érintett jogszabályról szóltam már. Ezek csak utalások arra, amire az ügyek során szükség lehet, mindegyik esetben utána kell járni, értelmezni kell, az ügyektől függően fel kell dolgozni és érteni kell, kapcsolni kell más dolgokhoz, szabályozásokhoz, és a nemzetközi és érintett országok rendszeréhez…

Ma az Örökségvédelmi törvényről és a kapcsolódó szervezetekről szólnék.


A jogszabály mai napon ( 2021.02.11. ) hatályos állapota.Váltás a jogszabály következő időállapotára (2023.I.1. -)

A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

2001. évi LXIV. törvény

a kulturális örökség védelméről *

Az Országgyűlés

- felismerve, hogy kulturális örökségünk hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrása, a nemzeti és az egyetemes kultúra elválaszthatatlan összetevője;

- abból a célból, hogy a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott kulturális örökség feltárásának, tudományos feldolgozásának, megóvásának, védelmének, fenntartható használatának és közkinccsé tételének törvényi feltételeit megteremtse;
- annak érdekében, hogy a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló tevékenységeket szabályozza, a feladatokat meghatározza, és tovább egyszerűsítse, hatékonyabbá tegye a hatósági eljárásokat, illetőleg a kiemelkedő jelentőségű kulturális értékek állami tulajdonba kerülését elősegítse,
a következő törvényt alkotja:

I. Rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) * E törvény hatálya a kulturális örökség elemeire, valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre terjed ki.

(2) * A kulturális örökség e törvény szerinti védelme nem érinti az annak elemein más jogszabályok alapján fennálló védettséget.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki

a) * a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) szabályozott kérdésekre,

b) * a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervezetekre és személyekre az e törvény 3-5. §-aiban, a 6. §-ban, a 7. § 9-11., 24-25. és 46. pontjában, a 46-62. §-aiban, a 63. § (2), (4)-(6) bekezdéseiben, a 64-66. §-aiban, a 68-73. §-aiban, a 75. §-ban, a 76. § (1) bekezdésében, a 79-86. §-aiban, a 89. §-ában, a 91. §-ban, a 93. §-ban foglaltak kivételével,

c) viszonosság esetén a diplomáciai mentességet élvező külföldi állampolgárok tulajdonában levő, külföldről behozott kulturális javakra.

3. § A kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket - így különösen a terület- és településfejlesztés, terület- és településrendezés, környezet-, természet- és tájvédelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését - e védelemmel összhangban kell végezni.

4. § (1) * A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása.

(2) A kulturális örökség elemeit tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni, értékelni, az utókor számára megőrizni és hozzáférhetővé tenni.

(3) * A kulturális örökség elemeinek e törvény szerinti felderítése és kutatása csak e törvény rendelkezései és külön jogszabály alapján végezhető.

 
5. § (1) * A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, a vallási közösségek, a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint az állampolgárok számára. 

(2) A nemzetközi együttműködésben a nemzetközi szerződésekkel összhangban érvényesíteni kell a határokon túli magyar vonatkozású kulturális örökség, és a más nemzetek hazánkban található kulturális örökségének védelmét.

5/A. § *
5/B. § *
5/C. § *
6. § * (1) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kulturális örökség védelmének keretében
a) * ellátja a védelem összehangolását és szakmai irányítását, ágazati felügyeletét, továbbá
b) irányítja a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó, kormányrendeletben meghatározott eljáró hatóságot (a továbbiakban: hatóság).

(2) * A kulturális örökség védelmére vonatkozó, jogszabályban meghatározott feladatok ellátásában jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv működik közre.

(3) * A hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítését jogszabályban meghatározottak szerint örökségvédelmi tanácsadó testületek segítik.

(4) * A kulturális örökség védett elemeinek megóvását a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv jogszabályban meghatározottak szerint szakértői szolgáltatásokkal segíti elő.

(5) * Műemlékkel kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban - törvény vagy kormányrendelet szerinti igénybevétel esetén - a (3) bekezdés szerinti tanácsadó testületként a központi építészeti-műszaki tervtanács jár el, amelynek véleményét az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság érdemben vizsgálja az eljárása, döntése meghozatala során. A műemlékkel kapcsolatos eljárásban a központi építészeti-műszaki tervtanács tagja a Magyar Művészeti Akadémia által delegált tag is.


Értelmező rendelkezések

7. § * E törvény alkalmazásában:

1. Beruházó: beruházási, fejlesztési, bontási, helyreállítási vagy felújítási tevékenység engedélyezését kérelmező vagy azt végző természetes vagy jogi személy, illetve gazdasági társaság vagy annak megbízottja vagy felhatalmazottja, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált.


2. Elfedés: a feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész fizikai védelmét jogszabályban meghatározott módon biztosító műszaki megoldások régészeti megfigyelés mellett történő megvalósítása, amelyek visszabonthatóak, az esetleges későbbi, teljes felületű feltárás lehetőségét nem csökkentik vagy akadályozzák.

3. Előzetes régészeti dokumentáció: valamely terület régészeti érintettségének tisztázására, a régészeti örökség elemeire vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, az ismert adatok és források feldolgozásával, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás és próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum.

3a. * Értékmeghatározó szakértői vizsgálat: a műemléki szakértő által elkészített építéstörténeti tudományos dokumentáció és műemléki értékleltár alapján a műemlék értékhordozó elemeinek, alkotórészeinek, tartozékainak és beépített berendezési tárgyainak részletes meghatározása.

4. * Fenntartható használat: a védett kulturális örökség olyan módon történő használata - ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is -, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosítva fennmaradásukat a jelen és jövő nemzedékek számára.

4a. * Földmunka: a földfelszíntől számított 30 centimétert meghaladó, kézi vagy gépi erővel végzett beavatkozás, beleértve a tereprendezést, depó, feltöltés, töltés kialakítását.

5. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

6. Gyűjtemény: gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, ritkaságából vagy jellegéből adódóan különös jelentőséggel bíró javak összessége, amelynek egységességében megnyilvánuló kulturális értéke meghaladja egyes darabjainak együttes értékét.

7. * Hadtörténeti örökség: 1711 utáni hadszíntér, csatatér, védelmi létesítmény, egyéb katonai objektum vagy hadi emlék, különösen harci repülőgép, kerekes vagy lánctalpas harcjármű és egyéb katonai fegyverrendszerek, fegyverek, felszerelés és egyenruha elemei, továbbá azok együttesei (a továbbiakban együtt: hadtörténeti örökségi elem).

8. Kiemelt nemzeti emlékhely: a nemzet és a magyar állam történelmében kiemelkedő jelentőségű nemzeti emlékhely, amelyet az Országgyűlés törvénnyel kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánít.

9. * Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány fenntartásában működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség kérelmére ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, vagy az egyházi jogi személy fenntartásában működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum).

10. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.

11. * Kulturális örökség elemei: a régészeti örökség, a hadtörténeti örökség régészeti módszerekkel kutatható elemei, a műemléki értékek, a nemzeti emlékhely, a kiemelt nemzeti emlékhely és annak 61/I. § (3a) bekezdése szerinti településkép-védelmi környezete, valamint a kulturális javak.

12. Kulturális örökség elemeinek kutatása: a kulturális örökség elemeire vonatkozó, annak pótolhatatlan forrásértékét feltáró, tudományos módszereket alkalmazó, roncsolásmentes vagy roncsolásos beavatkozással járó eljárás.

13. * Megelőző feltárás: írásbeli szerződés alapján, tudományos módszerrel végzett régészeti feladatellátás (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás), amely a földmunkával járó beavatkozások, fejlesztések, beruházások által érintett, nyilvántartott régészeti lelőhelyek feltárására irányul.
14. Mentő feltárás: régészeti emlék vagy lelet régészeti feltáráson kívüli, váratlan előkerülése során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek szakszerű megmentésére irányuló azonnali beavatkozás.
15. * Műemlék: olyan közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott műemléki érték, amelyet miniszteri döntéssel, határozattal vagy e törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánítottak.
16. * Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű és biztonságos, méltó (eszmei értékével összhangban álló) használatához, illetve védett értékei megőrzéséhez szükséges üzemeltetés és ennek során a jókarbantartás teljesítése, állagmegóvási beavatkozások elvégzése, valamint a műemléki helyreállítás.

17. * Műemléki érték: minden olyan építmény, történeti kert, történeti temetkezési hely, vagy műemléki terület, valamint ezek maradványa, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a magyar nemzet vagy más közösség hovatartozás-tudata szempontjából országos jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék alkotórészeivel, tartozékaival és beépített berendezési tárgyaival együtt, vagy egyes nevesített értéke vonatkozásában.

18. * Műemléki helyreállítás: a jókarbantartási vagy az állagmegóvási feladatokon túlmenő, a műemlék egészét vagy részét érintő felújítás, részleges vagy teljes visszaállítást célzó építési tevékenység vagy restaurálás.

19. Műszeres lelőhely- és leletfelderítés: a légi felvételezés, a föld és víz alatti építmények és tárgyak vagy azok maradványainak, lenyomatainak geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezés vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb műszerrel folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére irányul.

20. Nagyberuházás: az alábbi, földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás: *
a) a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás,
b) *
c) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt beruházás,
d) * a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztó- vagy árapasztó tározó-építés, vagy

e) azon közérdekű célú beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szóló törvény szerint kisajátítást végeztek.

21. Nemzeti emlékhely: a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar nemzet, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánít.

21a. * Nemzeti emlékpont: olyan, az egyetemes vagy a nemzeti közemlékezetben kiemelkedő helyet elfoglaló személlyel összefüggésben meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a kultúráért felelős miniszter rendeletében nemzeti emlékponttá nyilvánít.

21b. * Nevesített műemléki érték: értékmeghatározó szakértői vizsgálat alapján megállapított és közhiteles nyilvántartásban szereplő érték, amely a védetté nyilvánítást megalapozza; a nevesítés a műemléki érték egészére vagy annak egyes elemeire - ideértve alkotórészére, tartozékára, beépített berendezési tárgyaira - terjed ki.

22. *

23. Nyilvántartott régészeti lelőhely: a közhiteles nyilvántartásba vett, e törvény alapján általános védelem alatt álló régészeti lelőhely.

24. Örökségvédelmi felügyelet: a 46. § hatálya alá nem tartozó kulturális örökségi elemek megóvásának, fejlesztésének, fenntartható használatának hatósági felügyeleti eszközökkel, továbbá hatósági eszközökön kívüli, elsősorban tanácsadással és feladatellátással történő elősegítése.

25. * Örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség védett elemein végzett kutatási, restaurálási vagy helyreállítási munkák olyan - az értéknövekedéssel csökkentett - költségei, amelyeket a hatóság írt elő vagy rendelt el, valamint amit a tulajdonos kezdeményezésére a hatóság annak elismer, és amelyek a védettség hiányában a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel.

26. Próbafeltárás: a régészeti érdekű területek régészeti érintettségének megállapítása, a régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása, a próbafeltárást követő megelőző feltárás esetén a veszélyeztető források és a megelőző feltárás módjának és mértékének meghatározása vagy a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása céljából végzett régészeti feltárás.

27. * Régészeti bontómunka: a régészeti örökség elemeinek feltárás keretében történő kibontására és eredeti összefüggéseinek értelmezésére irányuló régészeti tevékenység (felületre bontás, rétegbontás, régészeti emlék bontása, nyesés, metszetek készítése), amely földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás esetén régészeti feladatellátásnak minősül.

28. Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlaneleme.

29. Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető.

29a. * Régészeti feladatellátás: A földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás esetén feltárásra jogosult által végzett lelőhely-felderítés és megelőző jellegű, közfeladatként állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény által végzett örökségvédelmi tevékenység, melynek szaktevékenységi része a feltárásvezetés, a feltárás dokumentálása, a régésztechnikusi feladatellátás, a leletek elsődleges feldolgozása Járulékos része a régészeti bontómunka.

30. Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés, beleértve a fémkereső műszer használatát), amelynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.

31. Régészeti földmunka: a régészeti bontómunka kivételével a nyilvántartott régészeti lelőhelyen a régészeti feltárás megvalósítása érdekében végzett, a régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó, régészeti szaktevékenységnek nem minősülő, régészeti tükörfelületet kialakító gépi és kézi földmunkák összessége, amely nem foglalja magában a beruházás megvalósítása érdekében végzett földmunkát.

32. Régészeti korú tárgy: bizonyítottan gyűjteményben fennmaradt, a kulturális javak körébe tartozó, 1711 előtt keletkezett tárgy.

33. Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt - jellegénél fogva - ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek a régészeti korú tárgyak.

34. Régészeti leletek elsődleges feldolgozása: a leletek egyedi tisztítása, az állagvédelemhez szükséges mértékű restaurálása, azonosítása, és ennek időtartamára ideiglenes elhelyezése, amely a tudományos-szakmai hozzáférés és a múzeumba történő végleges befogadás feltétele.

35. Régészeti lelőhely: földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók.

36. Régészeti megfigyelés: a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása.

37. Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, amely segít megismerni az egyetemes kultúrát, az emberiség történetét, kapcsolatát környezetével, valamint hozzájárul az ország területén élt népek és a nemzet történelmének rekonstruálásához, igazolja, bemutatja, alátámasztja népünk eredetét és fejlődését, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fő forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek.

38. Régészeti védőövezet: a védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét.

39. Tárgyegyüttes: több elemből álló, egymással lényegileg összefüggő kulturális javak összessége, amely kivételes kulturális jelentőségét ebben az állapotában őrzi, és amely kulturális érték tekintetében meghaladja egyes elemeinek együttes értékét.

40. Teljes felületű feltárás: nyilvántartott régészeti lelőhelyen a régészeti örökség elemeinek a földmunkával érintett terület teljes egészén történő feltárása.

41. Terepbejárás: minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés és kiértékelő dokumentálás, amely a régészeti örökség nem ismert elemének felfedezésére vagy a régészeti lelőhely állapotának ellenőrzésére, illetve azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt jár-e a leletek összegyűjtésével vagy sem.

42. Tervásatás: tudományos célból végzett, tudományos szempontok alapján előre tervezett régészeti feltárás.

43. Történelmi emlékhely: a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a Kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít.

44. Történeti városmag: a mai városok területén található, az eredeti, történelmi városszerkezetet tükröző, a régészeti örökség elemeit nagy mélységben és több rétegben megőrző, a település több évezredes múltját és folyamatosságát mutató jól lehatárolható, nagyobb összefüggő terület.

44a. * Műemlék jókarbantartása: tervszerű megelőző vagy hosszabb időszakonként, rendszeresen visszatérő jelleggel végzett, a jó műszaki állapot megőrzését elősegítő, vagy a kármegelőzésre, hibaelhárításra irányuló vagy rendeltetésszerű és biztonságos napi használatot, működést biztosító építési-szerelési munka, valamint az üzembiztonság megtartására irányuló rendtartási, tisztítási, javítási tevékenység.

44b. * Műemlék állagmegóvása: rossz műszaki állapotban lévő műemlék, annak önálló rendeltetési egysége további kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett építési tevékenység.

45. Védetté nyilvánított régészeti lelőhely: miniszteri döntéssel, határozattal vagy e törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű, nyilvántartott régészeti lelőhely.

46. Védett örökségi elem: az e törvény erejénél fogva általános védelem alatt álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem.


II. Rész

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME *

1. Fejezet

RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME *

7/A. § * A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására, megőrzésére, a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására.

8. § (1) * A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon, és e törvény erejénél fogva védelem alatt áll.

(2) * A közgyűjteményben kulturális javakként elhelyezett régészeti leletek tulajdonjogáról az állam nevében a miniszter lemondhat régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, nem állami fenntartású múzeumok tulajdonosai javára.

(3) * A régészeti lelet kereskedelmi forgalomba nem hozható.

9. § A régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak.

10. § (1) A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni.

(2) A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük.

A RÉGÉSZETI LELŐHELYEK VÉDELME

Általános védelem

11. § * (1) Az ismertté vált régészeti lelőhelyeket nyilvántartásba kell venni.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.
11/A. § * A régészeti lelőhelyek védelmének részletes szabályait jogszabály állapítja meg.
A nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítása *

12. § * Az ország kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű nyilvántartott régészeti lelőhelyeit jogszabályban kell védetté nyilvánítani.

13. § (1) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.
(2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyhez védőövezetet lehet kijelölni.

(3) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába kell sorolni.
(4) Kiemelten védett az a lelőhely, mely kivételes tudományos jelentőséggel, és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír. Fokozottan védett az a régészeti lelőhely, melynek tudományos jelentősége megállapítható, és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír.

14. § * (1) * A védetté nyilvánítás előkészítését a hatóság folytatja le, amely évente legalább egyszer javaslatot tesz a nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására.

(2) A védelem alá vonni tervezett lelőhelyhez és a lelőhely régészeti védőövezetéhez tartozó ingatlanok tulajdonosait és az egyéb érintett személyeket jogszabályban meghatározott módon értesíteni kell.
15. § * (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket - a természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével - a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté.

(2) A védetté nyilvánító jogszabály tartalmazza:
a) a védetté nyilvánítás tényét,

b) a nyilvántartott régészeti lelőhelyen található régészeti értékek megjelölését,

c) a védettség fokozatát,

d) a védetté nyilvánítás indokát,

e) a földrészlet és a régészeti védőövezet helyrajzi számát,

f) * az állam elővásárlási joga fennállásának tényét.

16. § * A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek állapotát a hatóság legalább ötévente jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi. A miniszter az ellenőrzést ettől eltérő időpontban is elrendelheti.

Ideiglenes védetté nyilvánítás

17. § * (1) * A nyilvántartott régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetében, vagy ha a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték, a hatóság a területet örökségvédelmi érdekből azonnal végrehajthatóvá nyilvánított határozattal legfeljebb egyéves időtartamra védetté nyilváníthatja. Az ideiglenesen védetté nyilvánított lelőhelyekre a védetté nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság a határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetve megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását.

(2) Az ideiglenes védettség nem hosszabbítható meg.

(3) Az ideiglenes védettség tárgyában hozott határozat az abban meghatározott, de legfeljebb egyéves időtartam leteltével vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításával veszti hatályát.

(4) A védetté nyilvánítás elmaradása a nyilvántartott régészeti lelőhely általános védettségét nem érinti.

A védettség megszüntetése

18. § (1) * A védettséget meg kell szüntetni, ha annak fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban nem indokolják.

(2) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásnál a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. *

(3) * Ha a lelőhely nem semmisült meg, a védettségének megszüntetése a nyilvántartott régészeti lelőhely általános védettségét nem érinti. 

A RÉGÉSZETI FELTÁRÁS

A régészeti feltárásra vonatkozó általános előírások

19. § * (1) * A földmunkával járó beavatkozásokkal, fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve az ásványi vagyon kitermelését is (a továbbiakban együtt: beruházások), a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni.
            
(2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.

    
(3) * A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás, valamint a 23/F. § (7) bekezdésében foglalt eset kivételével - a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált.

        
(4) * A régészeti feladatellátás hatósági ár alapján végezhető. A régészeti feladatellátásra vonatkozó hatósági ár képzésének szabályait, az alkalmazható legmagasabb ár mértékét, valamint a régészeti feladatellátással összefüggő költségtételek figyelembevételének részletes szabályait kormányrendelet határozza meg. A hatósági árra vonatkozó szabályokat évente felül kell vizsgálni.
    

20. § * (1) * Régészeti feltárás - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a hatóság adja ki. A hatóság régészeti örökségvédelmi indokok alapján az engedélyt azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. A hatóság nagyberuházás esetén az engedélyt azonnal végrehajthatóvá nyilvánítja.
    
(2) Feltárási engedély nélkül végezhető tevékenység
    
a) a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-felderítés,
   b) a régészeti megfigyelés,
c) a terepbejárás,

d) az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás, továbbá

e) a mentő feltárás.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tevékenységeket jogszabályban meghatározott módon be kell jelenteni.

(4) * Régészeti feltárás elvégzésére jogosult
a) a Magyar Nemzeti Múzeum,

b) a Budapesti Történeti Múzeum,

c) a megyei hatókörű városi múzeum,

d) a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum,

e) a régészet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény,

f) * a Bölcsészettudományi Kutatóközpont,

g) * a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv,

h) * a Magyarságkutató Intézet, valamint

i) * a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint régészeti területen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kizárólag az örökségvédelmi hatástanulmányok készítéséhez végzett terepbejárás és műszeres lelőhely- és leletfelderítés esetén.

(4a) *

(5) A jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén a hatóság - jogszabályban meghatározottak szerint - a feltárást leállítja vagy a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyt visszavonja, jogszabályban meghatározott esetekben örökségvédelmi bírság kiszabásáról rendelkezik.

20/A. § * (1) * Fémkereső műszer használata - a hivatás gyakorlásához jogszabályban meghatározott módon szükséges használat kivételével - hatósági engedély alapján végezhető feltárási tevékenység.

(2) A hivatás gyakorlásához szükséges használatot jogszabályban meghatározott módon be kell jelenteni.

(3) A hatóság jogszabályban meghatározottak szerint megtilthatja a fémkereső műszer használatát.

(4) Fémkereső műszer nyilvántartott régészeti lelőhelyen történő használata régészeti feltárási tevékenységnek minősül.

(5) Ha a fémkereső műszerrel végzett bármilyen tevékenység során régészeti lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a 24. § (1)-(2) bekezdése szerint kell eljárni.”
(…)
„2. Fejezet
MŰEMLÉKVÉDELEM
ÁLTALÁNOS FELADATOK

28. § A műemlékvédelem feladata:

a) * a műemléki értékek felkutatása, tudományos kutatása, értékelése és számba vétele, dokumentálása, nyilvántartása, védetté nyilvánítása és a védendő sajátos területek meghatározása,

b) * a műemlékek, a műemlékvédelem sajátos tárgyai környezetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, védelme, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítása,

c) * a műemlékek fenntartása és az értékvédelmet szolgáló fejlesztése összhangjának megteremtése,

d) * tudományos alapkutatások és oktatás, szakirányú szakképzés, ismeretterjesztés.”

(….)

„3. Fejezet

A KULTURÁLIS JAVAK VÉDELMÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Általános védelem

46. § * (1) E törvény alapján védettnek minősülnek a muzeális intézményekben, a levéltárakban, a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumokban, valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumként a (2) bekezdésben meghatározott módon nyilvántartott kulturális javak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem
a) muzeális intézmény esetében az alapleltárban nyilvántartott kulturális javakat,
b) könyvtár esetében az állomány-nyilvántartásban rögzített muzeális dokumentumot,
c) levéltár esetében a levéltári anyagról vezetett törzskönyvben nyilvántartott állományt,
d) a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum esetében a közgyűjtemény nyilvántartásában rögzített kulturális javakat
illeti meg.

46/A. § * „

(…)
Ezek mellett a hatóságnak a feladatai is elő vannak írva…
III. Rész
A HATÓSÁG FELADATAI *

62. § * A hatóság feladata a kulturális örökség elemei megőrzésének, fenntartható használatának elősegítése és támogatása. Ennek érdekében ellátja:

a) * az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott építéshatósági, örökségvédelmi hatósági és szakhatósági feladatokat;

b) az örökségvédelmi felügyeleti feladatokat;

c) * az e törvényben meghatározott tudományos feladatok elvégzésében történő közreműködést; valamint

d) egyéb, hatáskörébe utalt feladatokat.

62/A. § * (1) A kulturális örökségvédelmet érintő hatósági eljárásban az örökségvédelmi szempontok érvényesülését szakhatósági eljárás keretében vagy szakkérdésként kell vizsgálni.

(2) A hatóság a tervezett tevékenység vagy beavatkozás elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha a tervezett beavatkozás a védett kulturális örökségi elemet veszélyezteti.

63. § (1) * A műemléken végzett építési tevékenységek esetén az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárást folytat le, ellenőrzést végez.

(2) *

(3) * A hatóság engedélyezi vagy tudomásul veszi az építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött - jogszabályban meghatározott - tevékenységeket.

(4) * Műemlékvédelmi érdekből műemlék, illetve a kiemelt nemzeti emlékhellyel kapcsolatos érdekből a kiemelt nemzeti emlékhelyen és a településkép-védelmi környezetében található ingatlan fenntartása, különösen helyreállítása során az országos építési követelményektől, a településrendezési eszközöktől, annak részeként a helyi építési szabályzattól a tervezés folyamán és a hatósági eljárásban el lehet térni. A nemzeti szabványoktól való eltérést a műemléki értékek megőrzése, továbbá a kiemelt nemzeti emlékhely egyedi településképi követelményeknek való megfelelése érdekében előnyben kell részesíteni, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel, vagy az élet- és vagyonbiztonság más módon biztosítható.

(4a) * A (4) bekezdés tekintetében

a) műemlékvédelmi érdeknek kell tekinteni a műemlék megőrzését, fenntartását,

b) kiemelt nemzeti emlékhellyel kapcsolatos érdeknek kell tekinteni különösen a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely és annak településkép-védelmi környezete történelmileg hiteles, egységes arculatának - a településképi követelmények tekintetében jogszabályban meghatározott módon és mértékben történő - megőrzését, fenntartását és helyreállítását

biztosító védelmet, továbbá az ezeket elősegítő közérdekű szempontok együttesét.

(5) * A hatóság az örökségvédelmi felügyelet keretében

a) figyelemmel kíséri a kulturális örökség elemei állapotát, valamint megfelelő használatát;

b) a fenntartható, integrált szemléletű védelmet elősegítő tevékenységet végez;

c) elősegíti az örökségvédelem érdekeit érintő szakmai és társadalmi együttműködést;

d) * a természetvédelmi őrszolgálat közreműködésével gondoskodik a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatokról;

e) * a kiemelt nemzeti emlékhely és a településkép-védelmi környezete tekintetében figyelemmel kíséri a 61/K. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti követelmények teljesülését és a 61/K. § (6) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését.

(6) *

64. § * A hatóság

a) * ellátja a Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, továbbá visszaadásával kapcsolatos teendőket;

b) részt vesz a jogtalanul eltulajdonított kulturális javak nemzetközi információcseréjében, és ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat;

c)-d) *

e) *

f) *

64/A. § * A miniszter vita esetén dönt arról, hogy valamely tárgy, létesítmény vagy jelenség a kulturális örökség körébe tartozik-e.

64/B. § * A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv ellátja a miniszter által - eseti vagy állandó jelleggel - meghatározott egyéb feladatokat.”

Fontos még a következő is. Tehát egy lakást sem fosztogathat a bérlet kiadója sem büntetlenül…

„(…) A levéltári anyag védelmének irányítása

8. § * A levéltári anyag védelmének ágazati irányítását a kultúráért felelős miniszter látja el. Ágazati irányító hatáskörében

a) * működteti a levéltári szakmai testületet és a levéltári szakfelügyeletet;

b) * szabályozza

ba) a levéltári állomány gyarapításával és a levéltári gyűjtőmunkával kapcsolatos feladatokat, a maradandó értékű irattári és levéltári anyag illetékességből történő átvételét, az iratok cseréjét és letéti megőrzését,

bb) a levéltári anyag őrzésének és tárolásának követelményeit, a levéltári raktárak használati rendjével és az állományvédelemmel kapcsolatos követelményeket, az iratok levéltári feldolgozására, a levéltári anyag rendszerezésére, rendezésére vonatkozó előírásokat, a levéltári anyag selejtezésének, nyilvántartásának, leírásának és a segédletek készítésének követelményeit,

bc) a levéltári anyag használatának szabályait, a levéltári kutatás, tájékoztatás és kölcsönzés, valamint az ezzel összefüggő nyilvántartások vezetésének követelményeit, a hitelesített iratmásolat külföldre történő továbbítását,

bd) a levéltárakról vezetett nyilvántartás és a közlevéltárak által vezetett nyilvántartás adatkörét, meghatározza a nyilvántartás vezetésének szabályait, valamint az iratkezelés szabályozásában, ellenőrzésében és az iratselejtezés ellenőrzésében való részvétel kapcsán jelentkező közlevéltári feladatokat, valamint

be) a levéltári módszertani ajánlások közreadásával összefüggő, továbbá a levéltári szakmai tevékenységhez kapcsolódó tervezési és beszámolási feladatokat;

c) * irányítja és felügyeli a Magyar Nemzeti Levéltárat;

d) dönt a hatáskörébe utalt egyedi ügyekben. (...)”

In: 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu) és 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu)

A feladatra szakértők vannak kijelölve…

„439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet
a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről

A Kormány

az 1-13. §, a 16. §, a 17. §, a 18. § (1) és (5) bekezdése tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés a), b), d), h), i) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 14. § és a 18. § (2) bekezdése tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 15. § tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 18. § (3) bekezdése, valamint a 19. § tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott felhatalmazás alapján,

a 18. § (4) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 18. § (6) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában meghatározott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet hatálya a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenységre terjed ki, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenység kivételével.

(2) A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területek:

a) régészeti terület,

b) műemléki terület

ba) műemléki érték dokumentálása szakterület,

bb) * műemléki épületkutatás szakterület,

bc) műemléki restaurátor szakterület,

bd) történeti kertek szakterület,

be) * műemléki épületdiagnosztika szakterület,

bf) orgonahangszer-helyreállítás szakterület.

1/A. § * E rendelet rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

2. § * E rendelet alkalmazásában:

1. dokumentálás: műemléki értéket érintő beavatkozások folyamatának és eredményének, az azok során megfigyelhető jelenségeknek, valamint a műemléki érték állapotának tárgyszerű, pontos szöveges és képi rögzítése és magyarázata;

2. *

3. * építéstörténeti tudományos dokumentáció: a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övr.) 3. melléklet 3. pontjában meghatározottak összessége; többszintű megismerési folyamat eredménye, a műemléki érték engedélyhez nem kötött tudományos vizsgálatára, leltárba vételére, elemzésére, dokumentálására, a hozzá kapcsolódó források és szakirodalmi megállapítások feltárására, a műemléki érték történeti összefüggésbe helyezésére, valamint azon információk összegyűjtésére terjed ki, amelyek alapján meghatározhatók a műemléki érték megőrzését és érvényre juttatását biztosító beavatkozások és korlátozó tényezők;

4. * épületdiagnosztika: olyan roncsolásmentes vagy fizikai beavatkozással járó vizsgálat - különösen a faldiagnosztika, faanyagvédelmi vizsgálat -, amely a tartó- és egyéb épületszerkezetek műszaki állapotának elsősorban a nedvesség és sószennyezés, a biológiai károsodás, a szilárdság és anyagszerkezeti tulajdonságainak felderítésére, elemzésére és értékelésére szolgál;

5. épületkutatás: az építéstörténeti tudományos dokumentáció módszereivel nem megismerhető, fizikai beavatkozással is járó komplex vizsgálat: az épületszerkezetek feltárása és elemzése, különösen a falkutatás; célja az építési periódusok és azok egymáshoz való viszonyának, a kutatott műemlék rejtett értékeinek megismerése és datálása, a kutatott műemlék használatának, funkciójának tisztázása, tudományos igényű dokumentálása; a kutatás irányulhat falazat, padló, födém vagy egyéb épületszerkezet feltárására is;

6. * értékleltár: az Övr. 3. melléklet 2. pontjában előírt, a műemléki értékek tételes meghatározását tartalmazó dokumentum;

7. értékvizsgálat: a műemléki érték dokumentálása szakterületen jogosult szakértő által készített olyan szakvizsgálat, amely szemrevételezés útján feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő műemléki értéket, amely védelemre érdemes lehet, megfelelő alátámasztással meghatározza az érték korát, valamint dokumentálja a védelemre javasolt műemléki érték jellemzőit;

8. * értékvizsgálati dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely az Övr. 3. melléklet 2. pontjának összefoglaló pontjai szerint tartalmazza a műemléki értékről szemrevételezéssel készített szöveges leírást és helyszíni fotókat;

9. *

10. *

11. műemléki inventarizáció: olyan, szemrevételezésen alapuló vizsgálati módszerrel elvégzett tudományos feltáró munka, amely egy-egy meghatározott földrajzi terület műemléki értékeinek megállapítását, dokumentálását, az állami műemléki értékkataszter fejlesztését szolgálja;

12. műemléki revízió: olyan, szemrevételezésen alapuló vizsgálati módszerrel elvégzett tudományos munka, amely egy-egy meghatározott földrajzi terület műemlékeinek monitoringozását szolgálja, a védett műemléki érték fennállásának, veszélyeztetettségének, állapotának elemzésére és dokumentálására terjed ki a műemlékek közhiteles, hatósági nyilvántartásának naprakészen tartása érdekében;

13. orgonahangszer-helyreállítás: a műemléki értéket megtestesítő orgonahangszer felépítménye (szekrény vagy ház) és a hozzá tartozó szerkezet együttesére vagy részeire vonatkozó műemléki helyreállítás;

14. *

15. *

16. restaurátori állapotfelmérés: olyan állapotfelmérés, amely meghatározza a kezelendő kulturális örökség védett elemei alkotóanyagainak állapotát, tanulmányozza és elkülöníti a természetes folyamatok, a véletlen, a használat és a szándékos beavatkozások okozta anyagi romlásokat és esztétikai változásokat, vizsgálja az ellenálló képesség és szilárdság növelésének lehetőségeit;

17. *

18. *

19. vonalhálós alakhű műemlékfelmérés: alakhű építészeti felmérési módszert alkalmazó dokumentálás, amely az épülettől független (de az épület adottságához alkalmazkodó) geodéziai kitűzési hálózat felhasználásával, m=1:20, vagy m=1:50 léptékű ábrázolással pontosan rögzíti az épület geometriai jellemzőit és műszaki állapotának adatait (különösen a falszövet jellegzetességeit, repedéseket, falelválásokat, különböző korú vakolatmaradványok, festésrétegek felületi elhelyezkedését).

2/A. § * Az esztétikai helyreállítás, a konzerválás, a megelőző konzerválás, a restaurálás, a restaurálási dokumentáció, a restaurátori kutatás, valamint a restaurátori kutatási dokumentáció tekintetében a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. § * A Kormány a szakértői tevékenység felügyeletét ellátó hatóságként a kulturális örökség védelméért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki.”

In.: 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu) 

Bár, azt hirdetik, a kormány honlapja megújult, egészen kellemetlenül kifogásolható, minden szinten, az informatikai hibákkal..

„Megújult a kormány örökségvédelmi honlapja, amely elsősorban a Miniszterelnökség által ellátott hatósági és központi hivatali ügyekben történő ügyféltájékoztatást szolgálja.

    
A közigazgatás korszerűsítése és ügyfélbarát fejlesztése jegyében a kulturális örökség védelméért felelős tárcaként, a Miniszterelnökség létrehozta a Kormányzati Portál rendszerén belül az oroksegvedelem.kormany.hu internetes tájékoztató oldalt.

Az ügyfelek az oldalon a műtárgyak, műkincsek védelmével, kiviteli engedélyezésével, lopott, eltűnt műkincsek nyilvántartásával, a műemléki, régészeti, illetőleg világörökségi ingatlanörökség nyilvántartásával, valamint a védetté nyilvánításukkal kapcsolatos eljárásokról és szolgáltatásokról kaphatnak naprakész felvilágosítást, vagy érhetik el a vonatkozó nyomtatványokat és adatbázisokat.

Az új honlap ezen túlmenően az örökségvédelmi szakirányítás eszközeiről is tájékoztatja a látogatókat, így például a szakmai irányelvek mellett a műemléki és régészeti szakértői névjegyzékek is itt érhetők el.
Az új honlap célja, hogy egyszerűsítse és gyorsítsa az ügyintézést.”

In.: Magyar Múzeumok (magyarmuzeumok.hu)

A törvények egy részét idéztem, de mindent tudni kell a hatósági eljáróknak ks, nem csak az örökségvédelmi, régész szakembereknek, és kapcsolódó szakmáknak…

Regulated profession - Műemléki értékkel foglalkozó szakértő (Hungary) (europa.eu)


Példaként az egykori provincia székhely, Savaria történetét hozom. Bevezetésként szintén a Wikipedia anyaga után. Ezekhez semmihez nem rakok önálló ismeretet, kutatást, okkal.. A későbbiekben minden magyarázatra fog találni.


„Savaria (későbbi nyelvhasználat szerint Sabaria) Szombathely római kori elődje, a borostyánút egyik állomása, a mai Magyarország területén lévő legkorábbi városi rangú római kori település volt. A 2. századtól Pannonia superior tartomány vallási központja, később Pannonia Prima tartomány székhelye lett. Szent Márton tours-i püspök szülővárosa. A népvándorlás idején pusztult el.
Nevének eredete 

Nevét a Gyöngyös patak latin neve, a Sibaris után kapta. A császárkori névalak később Sabariára változott. Más források a délnyugati kapcsolatokra, illetve az emonai kereskedőkre utalva a Savus folyónévre asszociáltak a név eredetét illetően.
Története

Szombathely területe ősidők óta lakott, amit az itt előkerült kő- és csonteszközök is bizonyítanak. A rómaiakat megelőző kelta időkben, a késő vaskor idején (i.e. IV-I. sz.) eraviszkuszok és bój törzsek éltek ezen a vidéken, de jelentősebb összefüggő őslakos település nem volt itt. A város területének a Pannónián átvezető fő kereskedelmi útvonal, a Borostyánút melletti fekvése arra ösztönözte a rómaiakat, hogy itt előbb ló- és kocsiváltó helyet, majd várost építsenek. Az ókori város déli peremén előkerült egy római kori mérföldkő, mely szerint Rómától mért távolsága 675 milum (kb. 1000 km). Az első épületek a tervezett várostól délre, a későbbi Iseum környékén álltak.[1] A település a katonák és kereskedők folyamatos letelepedése folytán egyre növekedett, de igazi várossá csak akkor fejlődött, amikor – Plinius leírása alapján – Kr. u. 43-ban Claudius császár colonia rangra emelte.

„Noricummal határos a Pelso-tó, a boiusok pusztasága, ahol az isteni Claudius Savaria coloniáját s Iulia Scarbantia városát már lakják... (Plinius: Naturalis Historia)[2]”

Neve ettől kezdve Colonia Claudia Savariensum (Savariaiak claudiusi kolóniája) lett. A colonia alapítása a római szokások szerint ünnepélyes keretek között a császár megbizottjának irányításával ment végbe. Kijelölték a város szimbolikus határát, a kapuk helyét, az egymásra merőlegesen elhelyezkedő főutcák irányát. Egyidőben megszervezték a közigazgatást és meghatározták a coloniához tartozó földterület (territórium) kiterjedését is. A római városok belügyeiket és a territóriumukon élő lakosok ügyeit általában függetlenül intézték. Savaria, colonia rangú város volt, melynek szabad polgárai római polgárjoggal is rendelkeztek. A rómaiak az új alapítású coloniákkal a mediterrán városépítő kultúrát terjesztették azokon a területeken, melyeket Róma a hódítások során a birodalom vérkeringésébe bekapcsolt. A város elhelyezése is jellegzetesen a Földközi-tenger környékén kialakított várostelepülési elveket követi, mely még a görög Hippodamosz nevéhez fűződik. Nagy hegység, az Alpok keleti lábának nyúlványainál, a sík területen fekszik, de ugyanakkor a síkság pereme itt még kissé lejt kelet felé. A mediterrán városépítési elveknek megfelelően erre azért is szükség volt, mert a csatornahálózat lejtését is biztosította, és nagyobb vízbőség esetén a vizek hamarabb elhagyták a települést és környékét. Az új várost észak-dél irányban átszelő Sibaris (Gyöngyös-patak, más forrás szerint a Perint-patak) az ivóvíz kivételével a vízellátást biztosította, s a kisebb manufakrurák – így cserép-, fémöntő- és kovácsipar – részére a szükséges vizet szolgáltatta.[3] A város élén a városi tanács, az ordo decurionum, a decuriók (tanácsnokok) rendje állt. Savaria kezdetben Noricum tartományhoz tartozhatott, s csak Vespasianus idején kerülhetett át Pannónia provinciába.

A város első lakói részben emonai kereskedők lehettek. A lakosság népi összetételének, Észak-Itáliával való szoros kapcsolatainak megfelelően alakult a város kulturális arculata is, amely ellentétben sok pannóniai településsel (pl. Aquincum) kifejezetten itáliai színezetű. A város lakói főként a carnuntumi és aquincumi legiók, pl. a legio XV Apollinaris kiszolgált katonái (veteranusok) és azok családtagjai voltak. Savaria lakói a származásukat tekintve tehát az i. sz. I. században leginkább italikus eredetű (milánói, faenzai, veronai, aquileiai) veteranokból, kereskedő-iparosokból állt, de a birodalom romanizált tartományaiból is érkeztek (Dél-Gallia, Dalmatia), sőt az i. sz. II. századtól szíriai származású kiszolgált katonák és kereskedők is letelepedtek a városban, illetve territoriumán. A markomann háborúk után betelepített népesség más elemei is feltűntek a városban, de az italikus eredetű népesség számbeli túlsúlya az i. sz. III. század második feléig megmaradt. A megélhetés alapjául a rabszolgákkal műveltetett földbirtok, valamint a kereskedelmi és ipari tevékenység szolgált. A colonia irányítása az i. sz. I-II. században teljesen az italikus telepesek kezében volt – a nyugat-pannóniai bennszülött lakosság sohasem tudott különösebb szerephez jutni, mely elsősorban azzal magyarázható, hogy a colonia lakatlan területen jött létre, nem volt őslakos telep előzménye. Ez a sajátos helyzet nagy fontossággal bír a város kulturális fejlődésére, művészeti és vallási szempontból egyaránt. A kelta bennszülött lakosság felső rétegei római polgárnőket vettek feleségül így tulajdonképpen romanizálódtak.[4] Mint római jogú város polgárai, Savaria lakói a római polgárok teljes körű jogait élvezték, a város fokozatos virágzása az egész környék fejlődésére jótékonyan hatott. Nerva előbb felmentette a polgárokat az adózás alól, Traianus pedig lándzsás légiót alapított az itteniekből. A város környékén lévő földet felosztották a veteránok között úgy, hogy a viszálykodás elkerülése végett pontosan kimért parcellákat kaptak. A veteranus, katonai rangjától függően – a birtok nagysága elérhette az 500 iugerumot (kb, 250 kh.) is. A megművelésre rabszolgákat és felszabadított rabszolgákat (libertusokat) alkalmaztak.[5]

Az alapítást követően gyors fejlődésnek indult a város. Jelentősége az i. sz. I. század 70-es éveitől emelkedett. A virágkorát a Flavius-dinasztia uralkodásától számíthatjuk. Miután Pannóniát megszervezték, kijelölték a császártisztelet központját is Savariában. Itt állt az Ara Augustorum provinciae Pannoniae Superioris azaz a császárok kultuszának pannóniai oltára. Itt tartották évenként a helytartó elnökletével a tartományi gyűléseket (conciliumokat), a kultusszal kapcsolatos teendőkön kívül a tartomány ügyes-bajos dolgaival is foglalkoztak. A császárkultusz főpapjának tisztsége a legelőkelőbb tartományi tisztség volt. A város előkelő colonia rangjával és fontos kultikus jelentőségével magyarázható Domitianus császár különös figyelme a város szépítésére. Valószínűleg már i. sz. 82-ben megkezdődött egy monumentális capitoliumi templom építése. A minden bizonnyal ragyogó kiállítású épületből csak töredékek és a capitoliumi istenhármasság (trias): Juppiter, Minerva és Juno szobrainak torzói maradtak ránk. Hasonló monumentális méretű capitoliumi trias szobor töredékek Sopronból került elő, de művészi szempontból a savariait illeti az elsőség, mivel ezeket a szobrokat valószínűleg észak-itáliai mesterek alkották.[4] A város Felső-Pannónia (Pannonia Superior) vallási központja lett (a helytartó továbbra is Carnuntumban volt), császári/helytartói palotája, fürdője, amfiteátruma épült. Savaria központi szerepének köszönhetően több római császárt is vendégül látott falai között, konkrét említés maradt fenn Domitianus (CIL III 4176 felirat), I. Constantinus, II. Constantinus és Valentinianus (Ammianus) látogatásáról. Aurelius Victor római történetíró véleménye, miszerint Septimius Severust itt és nem Carnuntumban kiáltották ki császárrá,[6] valószínűtlen, ugyanis Savariában nem volt legio, aki császárrá kiáltsa ki. A római császárok közül Valens és Gratianus még rendeletek is adott ki Savariaban.

Az idők folyamán a lakosság cserélődött, balkáni és keletről jött emberek érkeztek Pannóniába. Az új lakosok között sok volt a keresztény. A kereszténység terjedése elérte Savariát is, és a városban az egyik legnépesebb keresztény közösség alakult ki. Vélhetően az itteni keresztények elrettentését szolgálta 303-ban Szent Quirinus sisciai püspök kivégzése, akit itt dobtak a megáradt Sibaris-patakba, malomkővel a nyakában. Itt szenvedett vértanúhalált két társával Szent Rutilus, Szent Iréneusz és sok más keresztény is, akiknek nevét nem jegyezte fel a történelem. A keresztényüldözéseknek Nagy Konstantin császár hatalomra jutása vetett véget, aki a szarmaták elleni hadjárata során 356-ban hosszabb ideig időzött Savariában. Itt született az ókori Európa egyik nagy szentje, Szent Márton, aki később a galliai Tours püspöke lett.

Diocletianus császár uralkodása alatt átszervezte a provincia közigazgatását és Savariát Pannonia Prima tartomány fővárosává tette. Az i. sz. III. század végétől a tartományi helytartó: a praeses székhelye. Itt működött a tartomány kincstári elöljárója és innen irányították a tartomány területén lévő császári erdőgazdaságok kezelését is. Ez az időszak a város ókori virágzásának tetőpontja, népessége jelentősen megnőtt, nagyszabású középületek, hivatali épületek, közfürdők, színházak, templomok, bazilikák épültek, melyek közül kiemelkedik a Szent Quirinus bazilika és a pompás császári palota és a monumentális császári fürdőház.

Valentinianus császár halála után 377-ben a "barbárok" kezdték elözönleni Pannóniát, Macrinus, a tartomány prefektusa saját seregének feláldozásával sem tudta megakadályozni a hunok és a velük szövetséges népek hódítását, de a falakkal körülkerített város még ellenállt a népvándorlás özönének. A várost a hagyomány szerint csak Attila hun király tudta elfoglalni 441-445 között. A hunok pusztítását a 456-ban bekövetkezett földrengés[7] tetőzte be, amely nagy károkat okozott a városban. Lakói a helyőrség feladását követően valószínűleg Itáliába menekültek. Neve utoljára 791-ben és 805-ben tűnik fel.
Leírása
Városközpont és utak

A római kori városmagot fal vette körül. A mai Petőfi Sándor utca vonala mentén volt az északi határfal. Ennek kapuján keresztül vezetett a Borostyánút Scarbantia irányába. A kapu a Paragvári úttól keletre állhatott. A városfal nyugati oldala nagyjából a mai Ady tér-Romker-Hollán Ernő-Kiskar utca vonalában húzódott. A püspöki iskola kertjében van a nyugati városkapu. A belváros dél-nyugati részében, a Kossuth Lajos utca 22-24. számú házak alatt találták meg az 1997-1998-as feltárások során a római saroktorony maradványait. A déli városfal a Kossuth Lajos utca-Thököly utca vonalában húzódott. A déli városkapu a mai városháza közelében állhatott. A védmű keleti falának nyomai nagyjából a mai Király utca vonalában, a belváros felé eső házak alatt lehetnek. Ezen a városfalon belül, a derékszögű utcahálózatot a Borostyánútból nyugat felé leágazó utca törte meg, ennek egy szakasza a Romkertben ma is látható. A római városok rendszerükben mintaképüket, Rómát utánozták. A provinciális székhelyen, Savariaban is a Forum volt a vallási élet, a törvénykezés és a gazdasági élet központja. A Forum a város közepén helyezkedetett el. Sajnos, többek között a beépítettség miatt is, eddig csak részleteiben sikerült feltárni. Itt, a Forumon állott a római uralom egyik fontos szimbóluma a Capitoliumi Triász temploma és a helytartói palota is. A templom a jelenlegi Püspöki palota helyén és a mögötte elterülő területszakaszon állhatott. A megyeháza helyén és előtti tér alatt, a Forum oldalát lezáró római fürdő épülete állt. Lakóépületek maradványaira a Fő-téri foghíjban, a Kőszegi utcában és a Ferences kert területén találtak a régészek. A kutatók feltételezik, hogy a jelenlegi városháza épülete alatt is egy nagyobb vallási épület alapjai lehetnek.[8] Savaria útjait a többi római kori nagyvároséhoz hasonlóan már bazaltkövek borították, a fő úthálózat alatt csatorna vezetett.[9] Savaria fontos közlekedési csomópont is volt. A már említett észak-dél irányú nagy forgalmú kereskedelmi útvonalat a Borostyánútat itt keresztezték más fontos pannóniai útak. Innen ágazott el keleti irányba a Sopianae felé vezető út, mely a Balaton érintésével haladt dél felé és innen ágazott el az északkelet felé vezető útvonal Arrabona, Aquincum, illetve a dunamelletti úgynevezett limes-út irányába.
A városfalon kívüli peremkerületek

Békés korszakokban a város a városfalon kívül terjeszkedett, a sűrűbben lakott elővárosok irányába. A déli városfal közelében állt az Isis-szentély (Iseum), amely a forum és a palota után a város legnagyobb épülete volt, méretében vetekedett a római Ízisz-szentéllyel. A területen feltárt legkorábbi vályogépület Kr. u. 70-80 körül épült. Ekkor itt, ezen a környéken komoly ipari műhelynegyed működött, azon a részen, ahol a Poetovio irányából a Borostyánút bevezetett a városba. Isis templomát 188-ban Commodus császár uralkodása idején kezdték építeni, miután a várost jelentősen megnagyobbították. A templom építése messze meghaladta a város lehetőségeit, valószínűleg központi segítséggel készülhetett el, erre utal a gránit oszlopok kis-ázsiai eredete is. A márvány főhomlokzat a 3. századi átépítéskor készült. Kiemelt jelentőségére utal nem csak impozáns mérete, hanem a kövek megmunkálása is, hiszen az akkoriban szokásos – olcsóbb – megoldás, a homlokzatra erősített dombormű helyett magukba az építőkövekbe faragták a domborműveket. A szentély melletti további szentélyek (a hozzáépült Magna Mater-Kybele, az út túloldalán álló Iupiter Dolichenus és még egy ismeretlen rendeltetésű szentély) Poetovióhoz és Carnuntumhoz hasonlóan kiterjedt szentélykörzetre utalnak. A 4. században aztán a kereszténység terjedésével a támogatóit vesztett szentélyt lebontották, anyagát elhordták, helyén keresztény temető létesült.[10] A kiterjedt szent kerület területén többfelé vallási épület is állt. A közelben, a Thököly utca-Kiskar utca-Kossuth Lajos utca által határolt területen, az ÉDÁSZ egykori székházának helyén 2008-ban a régészek Mithrász-szentély maradványait tárták fel,[11] a nagyobbik helyiségben két fogadalmi Mithras-oltárkő, két falnál ülőpadok kerültek elő. A Mithrász életének egyes jeleneteit szimbolizáló, az örök forrásnak és az isteni áthaladásnak szentelt oltárok egy tolóajtóhoz tartozó, mészkő küszöbbel ellátott épület maradványaiból kerültek elő. A szentélyt még az i.sz. 4. században is használták, amely később leégett és összedőlt. A megmaradt omladékréteg alatt egy falfestmény darabjait is sikerült megtalálni.[12]

A városból kivezető utak mentén temetők húzódtak. Savaria temetői a város alapításakor a körülszántott városhatáron (a pomerium-on) kívül kezdődtek. A várostól való távolságukat szabályozták. Később (3–4. század), amikor ezek a temetők megteltek és a szabad sírhelyek már túl nagy távolságba kerültek a várostól, a városfalakhoz közeli területeken is temetkeztek.

Keleten a városfal előtt az idők folyamán ókeresztény temető jött létre (a mai Szent Márton-templom környéke). (Egyes feltevések szerint a vértanú Szent Quirinus püspököt itt temették el, és sírja fölé építették a templomot. Járdányi Paulovics István 1939-ben végzett ásatásai is hitelesítették a IX. században már megépült templom korábbi, római kori alapfalait. A hagyomány szerint Szent Márton szülőháza állt a templom helyén. A szakértők nem zárják ki teljesen a Szent Mártonnal kapcsolatos hagyományokat sem, de a szülő- vagy lakóházat azért vitatják mert az I. századtól kezdve folyamatosan temető volt ezen a helyen.)

A Borostyánút északi irányba, Carnuntum felé vezető út mentén találták meg Savaria északi temetőjének részletét. A mai Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium (a régi Egészségügyi Szakiskola) építése idején az alapozásakor 69 római sírt tártak fel. Az iskola közelében került elő a város legszebb feliratos emléke, Sempronius Marcellinus sírköve is. A római kori temetési rítus a császárkor első két évszázadában alapvetően a hamvasztás volt, de nem kizárólagos jelleggel. Az itt feltárt 110 sírból 99 hamvasztásos rítusú, 11 pedig földbe temetés (csontvázas sír). Savaria római korának négy évszázada, akár százezer sírt is hátrahagyhatott, amelynek kevesebb mint egy százalékát ismerjük.[13]

A nyugati városfalon kívül helyezkedett el a római kori város színháza és feltételezések szerint itt, a nyugati városrészben állt a hatalmas méretű tartományi fórum illetve az Ara Augustorum provinciae Pannoniae Superioris azaz a császárok kultuszának pannóniai oltára. A színházépület maradványai és néhány tárgyi lelet a mai Szent István park (Jókai park), pontosabban a Kálvária templom alatt, a domb oldalában bukkant elő. Már 1955-ben végeztek itt feltárásokat, de akkor nem sikerült teljesen bizonyítani az amfiteátrum meglétét. Korábban, még az 1880-as években is folytattak itt „kőbányászatot”. Az ókori színház köveit is építkezéseknél használták fel. A 2016-os feltárás során kváderkővek és egy nagyméretű mészkő hasábokkal burkolt támfal került a felszínre. Itt találták meg a Nemeszisz-oltárt is, ahol a gladiátorok imádkoztak, mielőtt a küzdőtérre léptek. A szakirodalomban vitatják, hogy színház (teátrum) vagy amfiteátrum lehetett-e az épület. A szakértők a jelenlegi feltárás alapján azt az álláspontot tartják valószínűnek, hogy egy Savaria méretű civil városban ez az épület egy úgynevezett teátrum-amfiteátrum volt. Tehát valószínű, hogy mindkét funkciót ellátta. A teátrumokra jellemző színházi előadások mellett az amfiteátrumi gladiátor- és egyéb állatviadalok is megrendezésre kerültek. A városi nagy összejöveteleket, gyűléseket is itt tartották. Valószínű, hogy Szent Quirinus püspököt is ezen a helyszínen, a város lakói előtt ítélték halálra. Szt. Quirinus Passiója szerint is ebben a színházban zajlottak az események. A területen az ásatás és feltárások nem fejeződtek még be.[14][15]
Gazdaság

A város gazdaságának alapját a kézművesség és a kereskedelem adta, termékei a provincia számos városából előkerültek. Több műhelyt (kőfaragóműhely, fazekasműhely, bronzöntőműhely, textilműhely stb.) sikerült feltárni. A mezőgazdasági termelés alapját a város körül felparcellázott földek adták, amelyeket a leszerelt légiósok között osztottak fel.
Vízellátás, csatornák

Az antik város vízellátását a Kőszegi-hegységből érkező, 25 km hosszú vízvezetékkel oldották meg, amely nagyjából a mai Bozsok területéről indult és az Arany-patak völgyében futott le a városig. A jóízű forrásvizet nagyrészt föld alatti vezetékeken hozták el. Az északkelet-délnyugati irányú főcsatornában végig lehetett sétálni, s a kisebb csatornák keresztmetszete is 100 x 60 centiméter volt. A régész Türr Ervin 1953-as írásában a végpontot, a vízelosztó castellumot, a mai Bagolyvár (Nárai út-Brenner körút sarok) területére tette, ahol az 1920-as években olyan széles ”alagutat” találtak, hogy "két szekér is elfér benne egymás mellett". Tekintettel a 15-20 méteres szintkülönbségre, a víz a domboktól már föld feletti vezetéken juthatott a városba.[16] Egy helyreállított szakasza látható a régi bucsui vasútállomás mellett, a 89-es főút kereszteződésénél. A 2008-as szombathelyi feltárások alkalmával előkerült, egy gyűjtőcsatorna maradványa, mely három méter széles, az alja mintegy öt méterre van a jelenlegi talajszinttől. Csatári kőből rakták ki a falait, habarcsot használtak kötőanyagnak, a tetejét boltívvel zárták le. A csatorna boltívét a 19. században téglával pótolták ki, a 20. században pedig betoncsövet vezettek benne végig. Azaz, az ókori építők olyan pontosan dolgozták ki a csatornahálózatot, hogy az az 1500 évvel későbbi igényeknek is megfelelt. A feltárt csatorna valószínűleg a Perintbe vezetett. A közelben egy pincét is feltártak. Ennek az a jelentősége, hogy Szombathely területén eddig még nem találtak az ókorból származó földalatti építményt. A pince fala rendkívül sima, látszik, hogy gondos kezek munkája, a vakolat jó része a mai napig tartja magát. A föld alatt volt, és a későbbi korokban nem háborgatták.
Feltárása

1791-ben Schönvisner István írta meg elsőként a város történetét a tárgyi emlékek és írások alapján. Az első komolyabb ásatásokra csak az 1930-as években került sor, amikor Járdányi Paulovics István feltárta a mai Romkert területét.

Az Iseum létét – korábbi adatok alapján – Wessetzky Vilmos már 1953-ban felvetette egy előadásában, gránit oszlopai pedig ördögkövek néven régóta ismertek voltak,[1] A lelet azonosítására az 1955-ben a Vas Megyei Tatarozó Vállalat raktár építésekor került sor, amikor a Thököly és Rákóczi utca sarkán egy faragott márványtömbre bukkantak. Pálinkás György felismerve a lelet jelentőségét a főmérnökkel egyetemben leállíttatta az építkezést. Ezt követően kezdődött a szentélykörzet 1955-61. között végzett részletes feltárása. Szentléleky Tihamér és Hajnóczi Gyula az ásatások után rekonstrukció keretében a fellelt maradványokat egy beton építményben a helyszínen felállították és az Iseum első rekonstrukciójaként azt 1963. szeptember 8-án át is adták. A négyoszlopos építmény a város jelképévé vált, amit négy évtized alatt az idő jelentősen kikezdett. A helyszínen 2001-ben indult újra a kutatás. 2010-ben a város az Iseum felépítése mellett döntött, a korábbi jelképes építmény lebontásával eredeti helyén felépítették a templom feltételezett mását.

A városfalon belül általában 5-6 méter, a déli városkapun kívül helyenként 12 méter széles utakat a Ság hegy bazaltjával borították. A házak utcai frontját gyakran porticus alkotta. Egy ilyen porticus előtt állt a Fő téren feltárt mérföldkő, amely felirata miatt a rendkívül ritka leletek közé tartozik Italián kívül.

A vízvezeték egyes részeit fokozatosan találták meg az elmúlt száz évben. Bozsokon, Bucsun és Toronyban építkezések közben találták meg – és részben pusztították el – a részeit, Rohonc, Torony és Szombathely határában régészeti feltárások igazolták a már több évszázaddal korábban tudott tényt, hogy a várost boltozatos föld alatti vezetéken látták el vízzel. A városi elosztó gyűjtőmedencéjét 1851-ben építették be a Bagolyvár épületébe. A városban valószínűleg az utcákat szegélyező pillérsorok tetején folyt tovább. A szennyvízcsatorna egy szakaszát Sosztarits Ottó tárta fel a Fő téri OTP banképület építésekor.[16]

A város körüli birtokok elrendezését először Mócsy András és Soproni Sándor, később Tóth Endre próbálta rekonstruálni. Nagyobb szabású eredményeket azonban csak a térinformatika alkalmazása hozott az 1990-es évektől: a kisebb maradványokat sikerült összefüggésbe hozni egymással, illetve igazolni azt is, hogy a mai, természetesnek tűnő folyómedrek – például a Gyöngyös-patak mai medre – hosszú szakaszokon egybeesnek a centuria-határokkal, egyes szakaszok mesterséges római csatornák.[5]

További kutatások során igazolták, hogy a város eredeti faépületeit fokozatosan építették át kőépületekre, illetve a város környékén feltártak több villát.
Emlékei
Kiállítások


A Savaria Múzeumban állandó kiállítás foglalkozik a város ókori történetével[17]


Az újjáépült Iseum: a templom épületén kívül kiállítótér is épült, illetve a Borostyánút templom előtti szakasza is látható[18][19]


A Járdányi Paulovics István Romkert (a székesegyház mögött): a császári palota, több utca, kézműves műhelyek, lakóházak és egy ókeresztény cella trichora[20][21]


Útkereszteződés a Fő téri OTP bankfiók alatt[22]


A vízvezeték egy szakasza a 89-es út bucsui leágazójánál.


A MÁV szombathelyi, Széll Kálmán utcai igazgatósága alatt több évtizede feltárt római út maradványa található a pincében. Jelenleg még nem látogatható.[23]
Egyéb emlékek


A püspöki palota Sala Terrena termét idősebb Dorfmeister István festette ki Savaria romjainak látképeivel[24]
Savaria Történelmi Karnevál

A város 2000 éves történetét megidéző történelmi karnevált az 1960-as években tartották meg először. Az esemény aztán rövid szünetet követően a millennium évében került megújításra és a római Pannónia Provincia székhelyének lakói többnapos rendezvény keretében hatalmas, színes históriás játékkal emlékeznek meg minden év augusztusában a városuk történetéről díszes történelmi kosztümökbe öltözve a római kortól az államalapításig.[25] A karnevál a belváros mellett a Történelmi témapark, Iseum, romkert területére is kiterjed.
Névhasznála

A városban számos intézmény, rendezvény, sportegyesület és vállalkozás választotta nevéül a római név valamelyik alakját. Legfontosabbak: Sabaria Cipőgyár, Savaria Múzeum, Savaria TISZK, Savaria Szálló, Savaria Mozi, Savaria Közlekedési Szakképző Iskola és Kollégium, Savaria Történelmi Karnevál, Savaria Táncverseny, Savaria Szimfonikus Zenekar.




Jegyzetek



↑ Ugrás ehhez:a b Sosztarics Ottó, Anderkó Krisztián: Ízisz istennő szentélye Szombathelyen. Sírásók blog, 2010. július 27. (Hozzáférés: 2011. július 10.)


↑ Szombathely - Panoráma útikönyvek, 1976 - ISBN 963 243 087 5


↑ Károlyi Antal-Szentléleky Tihamér: Szombathely - Műszaki Könyvkiadó, Budapest (1967)


↑ Ugrás ehhez:a b Kádár Zoltán-Balla Lajos: Savaria - Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest (1958)


↑ Ugrás ehhez:a b Bödőcs, András (2011. április 15.). „Földet a katonáknak”. Élet és tudomány 2011 (15), 460. o.


↑ Epitome de Caesaribus (latin és angol nyelven). Digital Forum Romanum. (Hozzáférés: 2011. július 10.)


↑ 456. szeptember 7., Savaria. www.foldrenges.hu. (Hozzáférés: 2011. július 10.)


↑ Savaria legnagyobb részét még nem ismerjük – Beszélgetés Sosztarics Ottó régésszel


↑ Szombathely, Panoráma könyvek, Vas Megyei Idegenforgalmi Hivatal (1970)


↑ Sosztarits, Ottó (2003. 04). „A savariai Iseum újraindított kutatásáról”. Ókor.


↑ Mithras-szentélyt találtak a Magellán Centernél - Európai jelentőségű régészeti felfedezés


↑ Mithrász-szentély maradványait tárták fel Szombathelyen


↑ Urnák, hamvak, leletek - Régészeti feltárás Savaria északi temetőjében Kiss Péter


↑ Teátrum vagy amfiteátrum? - Szombathelyi Televízió 2016. augusztus 9.


↑ Alattunk mindenütt Róma – Anderkó Krisztián Savariáról és rejtőző amfiteátrumáról


↑ Ugrás ehhez:a b Savaria vízvezetéke. romaikor.hu


↑ Szombathely - lapidarium (fényképek a Savaria Múzeum kőtárából). Bagyinszki Zoltán. (Hozzáférés: 2011. július 18.)


↑ Júniusban nyílhat meg Szombathely Rómája. Műemlékem.hu, 2011. február 13. (Hozzáférés: 2011. július 18.)


↑ Az Iseum a Műemlékem.hu adatbázisában. (Hozzáférés: 2011. július 18.)


↑ Hivatalos oldal a Savaria Múzeum honlapján. Savaria Múzeum. [2011. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 18.)


↑ A Romkert a Műemlékem.hu adatbázisában. (Hozzáférés: 2011. július 18.)


↑ Római útkereszteződés a bankfiók alatt. Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2011. július 18.)


↑ Városi legenda: Római út vezet a légópincéhez. (Hozzáférés: 2012. március 13.)


↑ Kiss, Péter. „A római kori Szombathelyt bemutató kiállítóhelyek”. Ókor (2002/1). [2010. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2011. július 18.)


↑ Karneváltörténet. Savaria Történeti Karnevál honlapja. [2012. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
Források


Savaria. www.romaikor.hu. (Hozzáférés: 2011. július 10.)


Szombathely, Panoráma (Vas Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1970)


Szombathely, Panoráma 1976


Kádár Zoltán-Balla Lajos: Savaria, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, 1958


Szentléleky Tihamér: A szombathelyi Isis szentély (1965)


Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
További információk


Savaria Történelmi Karnevál a Fesztiválportálon




A képet készítette: Pan Peter12 (vitalap · szerkesztései) - A feltöltő saját munkája, CC BY 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=15418065

A képet készítette: Sóhivatal a(z) magyar Wikipédia projektből, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=48203830

Ez az Ízisz - templom.. Hogy a vlrfásban nól van feltüntetve.. A szerkesztőket kérem, javíts,k a Wikipediát.